Nyugati Hírlevél

223. szám
2017. december 1.


PRÁGAY JÁNOS
A MAGYAR FORRADALOM

      Az 1848-as Klapka katona, honvéd alezredes Prágay János emlékiratai. Kiadta a Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2017.
      
      Kalandos élete volt Prágay Jánosnak, igaz, kevés konkrétumot tudunk az életéről. Épp ezért, amikor Turi András Rabszolgák ezredese (Budapest, Zrínyi, 1974) című ifjúsági regényében feldolgozta az életét, fantáziája szabadon szárnyalhatott. Élete Balatonfüredről indult és Kubában ért véget. A kettő között volt gyalogos katona, bécsi hivatalnok, magyar nyelvkönyv szerzője, a Hadügyminisztérium írnoka, Klapka György hadsegédje, honvéd alezredes, New York-i emigráns, az apacs indiánok ellen folytatott harcok résztvevője, végül pedig egy kubai forradalmi csoport tagja. Ami viszont talán a legfontosabb: ő írta az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról szóló, első angol nyelven megjelent emlékiratot. A Hungarian revolution 1850-ben jelent meg New Yorkban, a Putnam gondozásában, és gyakorlatilag ez volt az a mű, ami alapján az amerikaiak elsőként megítélték a magyar szabadságmozgalmat. S amely egy-másfél évvel Kossuth amerikai körútja előtt a kormányzó lelkes fogadtatásához is hozzájárult. Egy hatalmas adósságot törleszt most a balatonfüredi Tempevölgy folyóirat kiadója, mikor százhatvanhét évvel az eredeti megjelenés után, magyar fordításban is közreadja a Balaton-parti településen született szerző emlékiratát. A kötetet Hermann Róbert hadtörténész előszava, Csikány Tamás Prágay életéről, valamint Katona Csabának a könyv hátteréről szóló tanulmánya nyitja. Ezt követi a mű teljes szövegének magyar fordítása (Burza Patrícia Kármen tolmácsolásában). A könyv első részében Prágay a forradalom és szabadságharc eseménytörténetét foglalja össze: az előzményeket és a háború kezdetét, Görgey előléptetését és hadserege műveleteit, a felső-tiszai téli hadjáratot, a dicsőséges tavaszi hadjárat állomásait, Komárom felszabadítását, Pest bombázását és Buda megrohamozását, a Komárom környéki 1849 nyári hadműveleteket, az egymással szemben álló felek erőviszonyait, a végső hadműveleteket, végül Komárom kapitulációját. A második részben az általa fontosnak ítélt politikai és katonai vezetők életrajzának vázlatát adja, Kossuth Lajostól Batthyány Lajoson, Szemere Bertalanon, Görgei Artúron, Klapka Györgyön, Damjanich Jánoson, Bem Józsefen és Aulich Lajoson keresztül Henryk Dembinskiig. Érdekes, olvasmányos kötet, melynek minden hadtörténeti gyűjteményben ott a helye. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
      
      PRÁGAY János katonatiszt, honvéd alezredes. 1829-ben szolgált a dunántúli 19. (Hessen-Homburg) gyalogezredben. 1834-ben magyarra fordította a gyalogság német nyelvű szabályzatát, 1841-ben pedig egy magyar nyelvkönyvet is megjelentetett. Ugyanebben az évben leszerelt, és a bécsi magyar udvari kancellárián dolgozott jegyzőként. 1848 nyarától rövid ideig a Külügy-, majd a Hadügyminisztérium Elnöki osztályán írnok. 1849. januártól Klapka György hadsegédje, majd főhadsegédje, júniustól a komáromi várőrség vezérkari főnöke. 1849 októberében külföldre távozott. New Yorkban telepedett le, ahol 1850-ben jelent meg Hungarian revolution című emlékirata. 1850-51-ben részt vett egy apacs indiánok elleni hadjáratban. 1851-ben csatlakozott az ún. López-kalandhoz: egy kubai emigránsok által végrehajtott invázióhoz, amelyben Narciso López táborkari főnöke lett. A Las Posas mellett vívott ütközetben megsebesült, fogságba esett és öngyilkos lett.
Hanzli Péter

© Nyugati Hírlevél - 2017