Nyugati Hírlevél

226. szám
2018. március 1.


GLANT TIBOR
A-SZENT-KORONA-AMERIKAI-KALANDJA-ÉS-HAZATÉRÉSE

      Glant Tibor Debreceni Egyetem észak-amerikai tanszékének kutatója könyvében a második világháború végjátékától a Szent Korona hazatéréséig eltelt időszakot dolgozza fel.
      
      A kötet nyolc fejezetben, több mint 260 oldalon részletezi mindazt, ami a magyar államiság szimbólumával történt attól kezdve, hogy a koronaőrök 1945 tavaszán a szovjet csapatok elől Ausztriába mentették, és elásták a kincseket (nem csupán az ékszereket, hanem a budai várbéli koronaszobában őrzött tárgyak egy részét is), egészen addig, hogy az akkori amerikai külügyminiszter, Cyrus Vance éppen negyven esztendővel ezelőtt, 1978 januárjában az Országházában visszaszolgáltatta azt a magyar népnek.
      Ezen időszak kutatása a kötet szerzője szerint sokáig elég nehézkes volt, mivel a magyar–amerikai kapcsolatok hidegháborús szakaszának legérdekesebb részei sokáig a titkosszolgálati aktákba zárva várták a titkok feloldását. Ennek ellenére Glant Tibor gyermekkori élménye, a koronaátadás tévéközvetítésének hatására már 1994-ben belefogott a kutatómunkába, mivel a hazahozatal 20. évfordulójára már számot kívánt adni e furcsa történetről.
      Most, újabb húsz év elteltével azután egy sokkal részletesebb, fényképekben is gazdag kötettel állhatott elő.
      A könyvből olyan izgalmas részletek derülnek ki, mint a korona elrejtésének furcsaságai (erről Kondor Vilmos: „A másik szárnysegéd” címmel írt kalandregényt), avagy az az epizód, amikor a koronaékszerek annak az amerikai különleges alakulatnak, a Monuments, Fine Arts and Archives program végrehajtóinak kezébe került, akikről George Clooney Műkincsvadászok című filmje szólt; sokat megtudhatunk a Mindszenty bíboros és a korona „túszcseréjének” történetéről is.
      Olyan fontos nüánszok is kiderülnek, hogy miért tették a magyar koronaékszereket közszemlére Wiesbadenben és Münchenben, miért ellenkeztek az amerikás magyarok évtizedeken át a hazahozataluk ellen?
      Ahogyan a könyvbemutató szereplői is megállapították, szerencsénkre a Szent Korona az összes lehetőség (nyilasok, nácik, szovjetek, Rákosi vezette kommunisták stb.) közül a legjobb kezekbe, az amerikai muzeológusokéba kerül, és még ha hosszú ideig a Fort Knox erőd vendégszeretetét élvezte is, Carter elnöknek és sok másnak, ekként Szentgyörgyi Albertnek köszönhetően végül is hazaért, ahol máig tartó olyan folyamatokat indított el, amelyeknek állomása néhány könyv megjelenése és az István, a király rockopera volt, ám hatása mindmáig hat.
      A Debreceni Egyetemi Kiadó „Amerika tegnap és ma” sorozatban jelent meg 2018. januárjában Glant Tibor könyve.
      
      https://www.facebook.com/A-Szent-Korona-amerikai-kalandja-%C3%A9s-hazat%C3%A9r%C3%A9se-1833741150030974/
      
      korábbi könyve
      https://moly.hu/konyvek/glant-tibor-a-szent-korona-amerikai-kalandja
      
      https://lanchidradio.hu/video/200049

© Nyugati Hírlevél - 2018