Nyugati Hírlevél

234. szám
2018. november 30.


GÖMÖRI GYÖRGY
Gömöri levelezések , Steep Path, Ki a magyar?

      2018. október 25-én a varsói egyetemen bemutatták be Gömöri Györgynek Jerzy Giedroyc szerkesztővel folytatott 42 éves lengyel nyelvű levelezését, amit a varsói Neriton kiadó adott ki Lagzi Gábor szerkesztésében. ISBN: 978-83-660-1804-4
      Alább:
      https://www.znak.com.pl/kartoteka,ksiazka,119943,Polski-redaktor-i-wegierski-polonista-Korespondenc
      
      A budapesti Corvina kiadónál jelent meg a Steep Path, 10 magyar költő 71 verse angol fordításban.
      A Steep Path című kötet egy személyes angol nyelvű antológia, melyet az Angliában élő magyar költő és műfordító, Gömöri György 80. születésnapjára 20. századi és kortárs magyar költők verseiből barátja és pályatársa, Clive Wilmer válogatott. A fordítások között Dsida Jenő, Radnóti Miklós, Vas István, Pilinszky János, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Petri György, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna és az ünnepelt Gömöri György művei találhatóak.
      A könyv a Corvina kiadón kívül megrendelhető Gömöri György címén:
      7 Windermere Road, London N10 2RD,UK.
      Ez alkalomból közöljük írását
      
      GÖMÖRI GYÖRGY
      KI A MAGYAR?

      
      A jelenlegi magyar miniszterelnök nemrégiben különös közléssel lepett meg bennünket, kül-és belföldön élő magyarokat: „Az a magyar, akinek az unokája is magyar”. Ezzel a mondattal Orbán Viktor kizárta, kirekesztette a „magyarság” meghatározásából az ötvenhatos és az újabb nyugati magyar emigráció jelentős részét. Eléggé általános ugyanis az emigrációban az, hogy (két magyar szülő esetében) a legidősebb gyerek még többé-kevésbé jól beszél magyarul, a második gyerek már kevésbé, és a gyerekek egymás között többnyire az iskola nyelvén beszélnek. A „vegyes” házasságok esetében, ahol a feleség más anyanyelvű, gyakoribb az olyan kétnyelvűség, ahol a magyar már alárendelt szerepet játszik, a gyerekek inkább csak értik, mint beszélik az apa nyelvét és amikor felnőnek, nem igen adják tovább nyelvtudásukat. Hogy aztán az unokákkal mi történik, arra nincsenek megbízható adatok- alighanem csak az marad meg bennük, hogy „magyar származásúak”.
      A fent idézett orbáni meghatározás, azért is több, szerencsétlen, mert jeles embereket rekeszt ki a magyarságból: művészeket, írókat, hogy a tudósokról már ne is beszéljek. Nem tudom, például Teller Ede unokái mennyire ápolják a magyar nyelvet, de mint a Hungarian Spectrum kitűnő szerkesztője rámutatott, Lajtha László zeneszerző angol nyelvterületen élő unokáinak aligha van magyar-tudata. Ezek szerint Lajtha nem lett volna magyar? Ugyanez áll Faludy György költőre, íróra, akinek unokája anglikán lelkész és bár a magyar ügyek érdeklik, nem tartja magát magyarnak. Faludy, aki meghatóan szép verset írt emigrációban a magyar nyelvről, ne lenne magyar? Ezek csak példák, de jelzik, hogy aki nem fogadja el a többszörös identitást, illetve a kivándorolt-emigráns magyarság fokozatos beolvadását a befogadó-országba, aki ezzel szűkíti a nemzethez tartozás fogalmát, rossz szolgálatot tesz az összmagyarságnak.
      De személyes közöm is van az ügyhöz, hiszen több, mint hatvan éve élek Angliában és egész idő alatt (cambridge-i egyetemi állásom, a lengyel irodalom tanítása mellett) a magyar kultúrát és irodalmat, ebbe beleértve az erdélyit is, igyekeztem közvetíteni, átadni angoloknak. Arról már nem is beszélve, hogy csak magyarul írok verset és magyar versekért kaptam nemzetközi költői díjakat. Unokáim viszont nem beszélnek magyarul. Ettől én kevésbé lennék magyar?
      Más szóval a szenvedélyes focista Orbán ezúttal látványos öngólt rúgott. Szerencsére nem ő és készséges kultúrharcos kiszolgálói fogják megmondani, ki magyar és mitől az, vagy nem az. Akik még élünk az ötvenhatos nemzedékből, magyarok vagyunk és maradunk, bárhol is lakjunk, bármilyen nyelven beszéljünk unokainkkal.
      Gömöri György
      (London)
      Megjelent a Népszava Szép Szó részlegében
      Nepszava.us

© Nyugati Hírlevél - 2018